Kossuth Lajos, a leghívebb magyar
Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.
1845 és 1847 között egész Európát kiterjedt gazdasági, pénzügyi válság rázta meg. Az élelmiszerárak növekedése, a burgonyavész következtében fellépő éhínség, a tömeges munkanélküliség politikai feszültséget eredményeztek. A kontinens nyugati felén a választójog és a munkáskérdés, középső és keleti felén a nemzeti-függetlenségi törekvések és a jobbágykérdés tovább növelték a feszültséget. 1848 tavaszán egész Európában „láncreakcióként”, egymást erősítve robbantak ki a forradalmak. Az egész Európán végigsöprő forradalmi megmozdulások hatására az osztrák császár és magyar király, V. Ferdinánd 1848. április 11-én szentesítette azokat a magyar országgyűlésen elfogadott törvényeket, amelyek lerakták a modernizáció alapjait Magyarországon, és kinevezte az első felelős magyar kormányt. Ennek pénzügyminiszteri székét Kossuth Lajos kapta meg.
Kossuth, a pénzügyminiszter
Kossuth egy üres államkasszát és megbénított üzleti életet vett át, így amellett, hogy pénzügyminiszterként összeállította az ország első költségvetését, azonnal neki kellett látnia egy Bécstől független pénzügyi rendszer kialakításának is. Hitellehetőség híján csak így lehetett fedezetet teremteni a sürgős kiadásokra. Nem utolsósorban pedig gazdaságélénkítő hatást is várt az új pénztől. Miután szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására, 1848. augusztus 5-ét követően forgalomba került a „Kossuth-bankók” első címlete, a 2 forintos bankjegy. Ezt 1, 5, 10 és 100 forintos címletek követték, amelyek fedezetére a kormányzat az ezüstkészlet gyűjtésébe kezdett, s ezért erősen korlátozta a nemesfém-kiáramlást az országból. Az év vége felé aztán megjelentek a fémpénzek is, melyeket történelmünk során először vertek magyar feliratokkal. 1848-ban réz 1 krajcáros, ezüst 10 és 20 krajcáros, valamint arany dukát készült a Nagybányai verdében (NB jelzés). 1849-ben már csak réz 1 és 3 krajcáros, valamint ezüst 6 krajcáros készült. A 10 és 20 krajcárosokon és a dukáton V. Ferdinánd képe, a másik oldalon Szűz Mária látható, a többi érmén a koronás címer szerepel.
A szabadságharc költségei új és újabb bankjegykibocsátásokat tettek szükségessé, amelyeknek azonban már nem volt nemesfém fedezetük. A kiadások kétharmada a honvédelemre ment el. Kossuth természetesen tudta, hogy a fedezet nélküli papírpénz-kibocsátás nagy gazdasági kockázattal jár, de egyszerűen nem volt más lehetőség, mint a kockázat vállalása. Az értéktelenedés ellenére az 1848 nyarától kialakított pénzrendszer a magyar szabadságharc anyagi alapja maradhatott, az ország polgárai ugyanis bizalommal, a függetlenség jelképeként fogadták a szabadságharc pénzeit. 1849 márciusától viszont az újra osztrák kézre került területeken már kivonták a forgalomból a Kossuth-bankókat, és országszerte nyilvánosan elégették azokat. A magyar feliratos érméket is bevonták, így igen kevés maradt fenn belőlük az utókor számára. A világosi fegyverletétel után a szabadságharc elrejtett, eldugott pénzei a nemzeti önérzet jelképeivé váltak.
Kossuth, a szabadságharc szellemi vezére
Kossuth Lajos máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. Ő volt a nemzeti függetlenségért vívott küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. A magyar történelemben alig akadt olyan politikus, akit olyan tisztelet övezne, mint őt, aki már életében egyre-másra kapta a díszpolgári címeket, halála után szinte minden nagyobb városban köztéri szobrokat állítottak emlékére, miközben utcák és terek ezreit, hidakat és középületeket nevezték el róla. A viharos 20. század során – berendezkedéstől függetlenül – állandó tisztelet és megbecsülés övezte alakját, így aztán nem véletlen, hogy az Országházat körülölelő tér is éppen róla kapta nevét. Kossuth Lajos tisztelete azonban nem korlátozódik a Kárpát-medencére, Párizsban például tér és szobor őrzi emlékét, és ő az egyetlen nem-amerikai politikus, akinek alakja a washingtoni Capitoliumban is megtalálható.