A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Menü

Magyarország, a vadászok földi Paradicsoma

Magyarország, a vadászok földi Paradicsoma

A vadászok nagy része mindig is a legelkötelezettebb állatvédők és természetvédők közé tartozott. Hiszen ha nem őriznék féltve azt a kincset, amit a természet és a benne élő prédaállatok jelentenek számukra, éppen hogy szenvedélyesen szeretett hobbijuk kerülne végveszélybe.

A Kárpát-medence évezredek óta Európa egyik legjobb vadászterületének számít. Amióta pedig hazánk nagy részét uralja a modern mezőgazdasági növénytermesztés, Magyarország földi Paradicsomává vált a vadászoknak. A kultúrnövények ugyanis nemcsak hazánk lakosainak, hanem a vadon élő állatoknak is bőséges táplálékot, és szinte korlátlan szaporodási lehetőséget biztosítanak. Így a nyulak, fácánok, őzek, szarvasok, vaddisznók számára a modern kor beköszönte tulajdonképpen a tejjel-mézzel folyó Kánaán létrejöttét jelentette a Kárpát-medencében. Már csak ezért is elengedhetetlenül szükséges hazánkban a modern vadgazdálkodás, a vadászat vagy a vadászati turizmus létezése. Kevesen tudják, hogy Magyarország a világ leghíresebb gímszarvas-állományával rendelkezik, valamint, hogy a vadászkutyafajták tenyésztésében is nagyhatalomnak számítunk, hiszen négy saját fajtával, a magyar vizslával, a drótszőrű magyar vizslával, az erdélyi kopóval és a magyar agárral is büszkélkedhetünk.

A világrekorder agancsméretű szarvasbikát is kilőttek

A gímszarvas az a nagy testű, a hímek esetében nagy agancsú, vörös szőrű – ezért régiesen „rőtvadnak” is nevezik – növényevő állat, amelyet a köznyelvben csak „szarvasként” emlegetnek. A gímszarvasok egész Európában elterjedtek, de Törökország ázsiai részén és Észak-Afrikában is megtalálhatók. Ám hazánkban, a Duna déli folyásának környékén, a Ge menci-erdőben él az egyik legnagyobb populációjuk, amelyből már három világrekorder agancsméretű szarvasbikát is kilőttek 1891-ben, 1946-ban és 1986-ban. Ez utóbbit, a legnagyobbat „Karapancsai bika” néven emlegetik, mert az akkori karapancsai fővadász, Bleier József ejtette el. Ez a trófea akkora eszmei értéket képvisel, hogy csak a hiteles másolatát vihette haza a hivatásos vadász, míg az eredeti azóta is a Magyar Mezőgazdasági Múzeum állandó vadászati kiállításán látható.

Az MNB Vadászati Világtalálkozó érmekibocsátásai

Idén Magyarország ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak, ami 2021. szeptember 25. és október 14. között kerül megrendezésre. Az eseményre két különleges emlékérme jelent meg, Az érmékre a világhíres karapancsai szarvasbika agancsa is rákerült az MNB ifj. Szlávics László tervezte aranyozott ezüst és színesfém emlékpénzeinek címletoldalára. Az emlékpénzek hátoldalára a kiállítás jól sikerült logója került, amely növényi ornamentikaszerű vonalaival egy erdőben felbukkanó szarvast, egy ragadozó madarat és egy halat ábrázol. Az embléma így egyaránt utal az erdeinkre, a természetjárásra, a földi és égi vadak vadászatára és a horgászatra is. A logót szemlélve ugyanakkor a Csodaszarvas és a Turulmadár is óhatatlanul eszünkbe jut…

Tartalomhoz tartozó címkék: Fókuszban Numizmatika

Keresés