Nemzeti jelképeinket nemcsak Magyarország lakossága, hanem az egész Kárpát-medence, sőt a világ magyarsága is sajátjának érzi. A legjelentősebb nemzeti jelképeinket – a Szent Koronát vagy az Országházat – a szomszédos országok lakói, sőt több esetben az egész világ tájékozottabb része magyar nemzeti jelképként ismeri fel. Egy-egy népet vagy városállamot jelképező templomok, szentélyek már az ókori görögöknél és a Római Birodalomban is rendszeresen felbukkantak a fémpénzeken; így a Magyar Nemzeti Bank is egy több ezer éves pénzverési hagyományt követ, amikor a forint forgalmi érméin és emlékpénzein nemzeti jelképeinket, örökségünket mutatja be.
Épített örökségünk
Budapest páratlan szépsége és történelmi gazdagsága minden magyar szívét megérinti. A Duna két partja, hídjai, palotái és ikonikus épületei – mint az Országház, a Lánchíd vagy a Budavári Palota – évszázadok történetét mesélik el egyetlen látképben. Az MNB 5000 forintos ezüst emlékérmén most a Gellért-hegyről nyíló panoráma elevenedik meg, amely nemcsak a főváros, hanem egész nemzetünk örökségének szimbóluma. A világörökség részét képező Duna-parti látképhez tartozik még a Budai Várnegyed, a Gresham-palota, a Vigadó, valamint az Erzsébet és a Szabadság híd is. A város egyedülálló elrendezése, amely a történelmi Budát és az egykor pezsgő kereskedelmi központként fejlődő Pestet köti össze, olyan örökség, amely minden magyar számára ismerős és büszkeséggel tölt el bennünket. Ez a különleges városszerkezet volt az oka annak, hogy a budapesti belváros elsőként került fel az UNESCO Világörökségi listájára Magyarországon.
Budapest nemcsak történelmi, hanem vallási és kulturális örökségében is gazdag. A Dohány utcai zsinagóga, Európa legnagyobb és a világ egyik legnagyobb zsinagógája, a 19. század közepén épült mór-arab stílusban. A hozzá kapcsolódó Zsidó Múzeum, Hősök temploma, temetőkert és holokauszt-emlékmű a magyar zsidóság múltjáról és fájdalmas történelméről tanúskodik. A Kazinczy utcai ortodox és a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga együtt alkotják a „zsinagógatriángulumot”, amely nemcsak vallási, hanem történelmi és turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Ezek az épületek és helyszínek a magyar emberek emlékeit, hitét, kitartását és kreativitását hordozzák magukban. Az MNB ezüst emlékérméi méltó módon állítanak emléket ennek a gazdag örökségnek, és lehetőséget adnak arra, hogy mindannyian magunkénak érezhessük ezt a páratlan múltat. Mert Budapest látképe nemcsak egy városé – hanem mindannyiunk közös története.
Zene és irodalom
A magyar kultúra gazdagságát olyan kivételes alkotók formálták, akik munkásságukkal nemcsak a saját korukban, hanem generációkon átívelően is hatást gyakoroltak nemzeti identitásunkra. Ilyen volt például Kodály Zoltán, Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós – három kiemelkedő személyiség, akik a zenében és az irodalomban is mély nyomot hagytak.
Kodály Zoltán nemcsak zeneszerzőként, hanem népzenekutatóként és pedagógusként is korszakalkotó volt. Bartók Bélával közösen járta a magyar falvakat, hogy összegyűjtse és megőrizze a magyar népdalokat – így alapozva meg azt a zenei örökséget, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Műveiben a magyar lélek dallamai szólalnak meg, legyen szó a megható Psalmus Hungaricusról, a kedves Háry Jánosról vagy a gyerekeknek írt kórusművekről. Kodály hitt abban, hogy a zene mindenkié, és életre hívta a híres Kodály-módszert, melynek köszönhetően ma is számos országban tanítanak magyar példára épülő zenei nevelést.
Az irodalom világában Kosztolányi Dezső és Radnóti Miklós a magyar nyelv mestereiként emelkedtek ki. Kosztolányi érzékenyen ábrázolta a mindennapi élet szépségét és törékenységét, finom iróniával és melankóliával festette meg a polgári lét árnyalatait. Radnóti verseiben a háború embertelensége, a szenvedés és az emberi méltóság hangja szólal meg – költészete ma is megrendítő erejű. Különböző hangon szóltak, de közös bennük az emberi értékek, a hit és a nyelv iránti mély elkötelezettség.
E három kivételes életmű előtt tiszteleg az MNB is, 5000 forintos ezüst emlékérmékkel, amelyek méltó módon emlékeztet bennünket arra, mennyire gazdag és egyedülálló a magyar kultúra.
A természet, a kultúra és a sport öröksége
Hazánk természeti, kulturális és sportkincsei mindannyiunk közös örökségét jelentik. Ezek nemcsak a múltból szólnak, hanem a jövőnket is formálják. A különleges 5000 forintos ezüst emlékérmék méltóképp idézik fel mindazt, amire joggal lehetünk büszkék.
Az Őrség, Vas megye szelíd dombjai közt húzódó, forrásokkal, erdőkkel és páratlan élővilággal teli táj, évszázadok óta a nyugati határ védelmezője. A több mint 500 pillangófajt számláló Őrségi Nemzeti Park természeti és népi építészeti öröksége – köztük Szalafő skanzene – ma is élő kapcsolatot teremt a magyar hagyományokkal. Az erről készült emlékérme a természet és kultúra összhangját idézi meg.
A Tokaji történelmi borvidék a világ egyik legrégibb és legismertebb bortermő vidéke. A Tokaji aszú, a dombokba vájt pincék és a hegyaljai falvak építészete nemcsak gasztronómiai, hanem kulturális örökségünk része is. A 2008-as emlékérmén a Tokaji táj jelenik meg: a szőlő, a falu és a hegy, amelyen generációk óta dolgoznak a magyar borászok. Ez az érem a hagyomány és szakértelem szimbóluma – és minden magyar emberé, aki büszke nemzete ízeire és mesterségére.
És ott van sporttörténelmünk egyik legfényesebb pillanata: a férfi vízilabda-válogatott zsinórban harmadik olimpiai aranyérme a 2008-as pekingi játékokon. Ez a diadal nemcsak sporteredmény volt, hanem nemzeti élmény: egy olyan pillanat, amikor újra együtt dobbanhatott a magyar szív. A győzelem emlékére kiadott ezüst érme a küzdeni tudás, a kitartás és az összefogás erejét örökíti meg.
Ezek az emlékérmék nem csupán gyűjtői darabok – szimbólumai mindannak, amire büszkék lehetünk. Megmutatják, milyen értékeket őrzünk mi, magyarok – és hogy ezeket érdemes továbbadnunk a jövő generációinak is. Szerezze meg az magyar ezüstérmeket a júliusi és augusztusi Érmebörze katalógusunkból vagy a www.mef.hu webáruházunkból rendelve.
