Trianon 100 - II. rész: A béketárgyalásokon résztvevő országok
1919-ben és ’20-ban Párizs környéki kisvárosokban az I. világháború győztes és legyőzött országainak képviselői között megszülettek azok a szerződések, amelyek sajnos nem tartós békét, csak két évtizednyi fegyverszünetet hoztak Európa számára. A békediktátumok nemcsak kontinensünk térképét rajzolták át jelentősen, hanem pénzügyi-numizmatikai korszakváltást is jelentettek.
Korszakváltás
A békeszerződések idején, illetve az utána következő években több országban polgári forradalmak is lejátszódtak, így például négy ország, Németország, Ausztria, Oroszország és az Oszmán Birodalom császárságból (illetve szultanátusból) köztársaság lett, így a forgalmi pénzeik felségjegyeinek kicserélése – az uralkodó arcképe helyett a köztársasági címer verése az érmékre – is szükségessé vált. Ausztria, hazánkkal közös fizetőeszköze, a korona révén Magyarországgal is pénzügyi unióban volt, így a saint-germain-i és a trianoni békeszerződés mindkét országot új, saját nemzeti valuta bevezetésére is kötelezte.
Öt új ország jött létre
A széteső Osztrák–Magyar Monarchia területén a békeszerződésekkel egyébként is öt új, független ország jött létre: a történelmi gyökerekkel rendelkező Ausztria és Magyarország, valamint három, történelmi előzményekkel csak részben bíró új államalakulat,
Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia. Az ő kormányaik sem kívánták tovább használni a Monarchia koronáit, hanem a nemzeti fizetőeszköz mielőbbi bevezetésével is hangsúlyozni próbálták országaik szuverenitását. Ezek az országok azonban rövid életűnek bizonyultak, a II. világháború kitöréséig szinte felbomlasztották őket saját belső viszályaik. A II. világháború után a nagyhatalmak bábáskodása mellett újra kellett alakítani Csehszlovákiát, valamint új, köztársasági államforma bevezetésével Jugoszláviát és Romániát is – ami mindhárom ország számára újabb pénzügyi korszakváltást jelentett.
A békekonferenciák idején forgalomban lévő pénzek
Az európai királyságoknak és a világháborúban részt vevő történelmi köztársaságoknak – mint Franciaország vagy az USA – a Párizs környéki békekonferenciák idején már használt, illetve azok után is forgalomban lévő pénzek általában ezüstből készültek. A magyar ezüstkoronán Ferenc József arcképét, a Német Birodalom márkáján II. Vilmos német császár és porosz király portréját láthatjuk.
Az idős I. Péter megérte, hogy Trianonnak köszönhetően megháromszorozza országa területét és alattvalóinak számát, és hogy három évig a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) uralkodója is lehessen.