Vikingek kora
A mai norvégek, svédek, dánok, izlandiak, sőt, részben az angolok ősei a 8. és a 11. század között Skandináviában élt germán nép, a vikingek voltak. Meghódították az akkoriban fennálló sok apró angol királyságot, a mai Finnország területét, majd felfedezték Amerikát is!
A normannként is emlegetett nép ellenségeinek koponyájából ivott, és időnként feláldozta rabszolgáit Odinnak, a félszemű viking főistennek, vagy Thornak, a mennydörgés és a termékenység istenének. Úgy tartották, a vikingek nem ismerik a félelmet, és napjainkban is tarja magát a nézet, hogy leginkább félelmetes harcosként, valamint a kalózkodásban jeleskedtek, pedig a „kegyetlen szívű” normannok kitűnő hajósok és kereskedők is voltak, akiknek fejlett kultúrájú birodalma bontakozott ki a 8. századtól.
A normann kultúra
Az ógörög városállamok után hosszú szünet következett, mígnem valaki újra bevezette a demokrácia gyakorlatát, és ezek a normannok voltak. Bár törzsfőnökök vezették őket – akik nemcsak örökléssel, hanem hősi tetteik jogán is elérhették ezt a pozíciót – minden döntésüket a „thing”, a törzs „parlamentje” elé kellett vinniük és ott elfogadtatniuk. A vikingek lakta Izland parlamentje volt az első, a maiakhoz hasonló parlament Európában.
A vikingek, bár kegyetlen harcosok hírében álltak, saját vétkeseikkel szemben elnézőek voltak: halálbüntetés helyett gyakran a – nem is mindig örökre szóló – száműzetést rótták ki a bűnösökre. Családjaikat is nagy becsben tartották: a vérségi kötelék annyira szent volt, hogy ha valakit kitagadtak a családjából, az a legszörnyűbb büntetésnek számított.
A normannok fegyvereiket, asszonyaik ruháját gazdagon díszítették ezüsttel, arannyal. A családfő gazdagon faragott trónusát mindig továbbszállították, ha költöztek. A viking asszonyok kitűnően szőttek, kereskedés révén pedig arab, sőt, indiai kelmékhez jutottak hozzá. Művészetük, bár „csak” díszítő művészet volt (öncélú alkotásokat nem hoztak létre), mindenhol jelen volt: a kardmarkolattól a ruhagombon át, az ágyak lábától a hajók orráig mindenhová állatfaragványok kerültek. Ezek, úgy tartották, távol tartják a rossz szellemeket és kedveznek az isteneknek.
Hódítók és felfedezők
A hajóik voltak a legpompásabb alkotásaik, amelyekre joggal voltak büszkék a vikingek. Az óceáni hajózásra alkalmas, erősen ácsolt, csíkos vitorlákkal felszerelt hajókat evezőkkel is ellátták, hogy Skandinávia szélcsendes fjordjaiban is tudjanak velük haladni. A vikingek kereskedtek és hódítottak egyaránt: behajózták Észak-Európát, valamint a Földközi-tenger európai és afrikai partjait – Gibraltártól Palesztináig mindenkivel üzleteltek. A 8. és a 11. század között meghódították az akkoriban fennálló sok apró angol királyságot, a mai Finnország területét, majd onnan dél felé egy hatalmas sávot a mai Oroszországból, egészen a Fekete-tengerig, sőt, letelepedtek Izlandon, majd felfedezték Amerikát is!
Ma már tudományos tény, Kolumbusz „csak” újrafelfedezője volt Amerikának, de a legendák hősévé lett Vörös Erik (950–1004) viking törzsfőnök volt az, aki európaiként először ott járt. Vörös Eriket gyilkosság miatt száműzték három évre Izlandról, amikor úgy döntött, hogy hajónyi követőjével nem az ókontinens, hanem az ismeretlen nyugat felé veszi az irányt. Az Atlanti-óceánt átszelve kikötött Grönland szigetén, ahol több települést is létesített, majd száműzetése lejártával újabb törzsbélieket hozott át Izlandról. A grönlandi vikingek még az amerikai szárazföldre is áthajóztak, és a mai Új-Fundland partjain is megtelepedtek. Bár az amerikai vikingek egy-két generáció múltán a még nekik is szokatlanul hosszú, hideg telek és az eszkimók (vagy indiánok) támadásai miatt kihaltak és hazatelepültek, kétség kívül ők voltak Amerika első európai telepesei.
A középkor „rémei” egyedi vereteken
A skandináv és a germán mitológia fő istene Odin. Ő a háború, a győzelem, a téboly, az uralkodás, halál, bölcsesség, költészet, szónoklat, varázslat és a rúnák istene. Felesége Frigg, a szülés és termékenység istennője. Ghána kibocsátásában napvilágot látott lenyűgöző emlékpénz méltón jeleníti meg a nagy erejű istenséget. A tekintélyes méretű, részletgazdag motívumú érmén megjelenik Hugin és Munin, Odin világot járó hollói, a Gondolat és az Emlékezet, a vállán ülnek és a fülébe suttognak. Az érme hátlapján pedig látható Geri és Freki, a két farkasa. Odin minden ételt, amit felszolgálnak neki, nekik ad, ő maga kizárólag borral táplálkozik.
Odinnak számos gyermeke van, azonban csak néhányuk született Friggtől. Nemcsak óriásnőknek, hanem több halandó nőnek is nemzett gyermekeket, akik általában uralkodói vérvonalak elindítói. Legidősebb fia, Thor a mennydörgés. a villám és vihar istene, legyőzhetetlen volt, anyja az óriásasszony Jörd - maga a föld. Délceg, hatalmas erejű férfi, aki kivételesen bátor és nemes, ugyanakkor naiv, makacs, ingerlékeny és hirtelen haragú. Mindennek ellenére barátságos és jóindulatú, neki köszönhető a jó termés és a kedvező időjárás. Thor jellegzetes fegyvere a Mjölnir, egy hatalmas erejű harci pöröly, mely mindig visszarepül forgatója kezébe. A gyönyörű veret méltón jeleníti meg a nagy erejű istenséget, az érmén Thor és a tőle elválaszthatatlan harci pöröly megszokott stilizált alakja is látható az istenség fölött.
Webáruházunkból most Ön is megszerezheti ezeket a lenyűgöző vereteket. Nézze meg a videót az érmékről. Küldje le megrendelését mielőbb, készletünk korlátozott!