Az éremgyűjtés – vagy hivatalos nevén numizmatika – elsőre talán kissé régimódinak vagy unalmasnak tűnhet azok számára, akik még nem ismerkedtek meg ennek a különleges hobbinak a szépségeivel. Pedig a világ egyik legizgalmasabb és legsokrétűbb gyűjtési területéről van szó, amely nemcsak szórakoztató, hanem rendkívül tanulságos is. De miért érdemes érméket gyűjteni? Mit nyújt ez a hobbi a gyűjtőknek – legyenek akár kezdők, akár tapasztaltak?

A nemzeti örökség megőrzése közös felelősségünk, hiszen kulturális és történelmi értékeink identitásunk alapját képezik. A Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzei olyan kiemelkedő kulturális, történelmi, természeti és sportértékeket jelenítenek meg, amelyek hozzájárulnak a nemzeti tudat erősítéséhez. Ezek a kibocsátások nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem maradandó értéket is képviselnek: múltunkra emlékeztetnek, és hidat képeznek a jövő felé is.

Az ezüst évezredek óta megbecsült értékhordozó, mely nemcsak az ékszer- és ipari felhasználás miatt fontos, hanem stabil befektetési eszközként is szolgál. A befektetési célú ezüstérmék napjainkban egyre népszerűbbek, könnyen hozzáférhetők, jól értékesíthetők, és hosszú távon megőrzik értéküket.

A téma kutatói a pénzneveket napjainkban eredetük alapján igyekeznek csoportosítani; a leggyakoribb elnevezések a pénz anyagára vagy földrajzi származására utalnak. Vannak azonban olyan valuták, amelyek számnévre, mennyiségre, személynévre, az érmeképükre vagy valamilyen tulajdonságukra visszavezethető névvel bírnak.

A világűr meghódítása az emberiség egyik legnagyobb kalandja. Kezdetben csupán álmok, mítoszok és elméletek léteztek, ám a 20. század második felében valós lépéseket tettünk az űr meghódítása felé. Írásunkban az űrkutatás legfontosabb állomásait tekintjük át – az első mesterséges műhold felbocsátásától napjainkig.

Kevés annyira misztikus és gazdag jelentéstartalommal bíró egyházi szimbólum létezik, mint a pápai aranyrózsa. Az ezüstből készült és aranyozott rózsaszál nem csupán egy műalkotás: évszázadokon keresztül a katolikus egyház egyik legnagyobb kitüntetése volt, amelyet pápák uralkodóknak, szent helyeknek és Mária-kegyhelyeknek ajándékoztak elismerve azok jelentőségét és a hívek hitét. A rózsa a szeretetet, a Krisztus iránti elköteleződést és a lelki szépséget szimbolizálja.

Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el a vatikáni Casa Santa Marta rezidenciájában. Végakarata szerint nem a Vatikánban, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezték örök nyugalomra, a Salus Populi Romani kápolna közelében. A kilencnapos gyászidőszak után, várhatóan május 7. és 12. között lesz megtartva a pápaválasztó konklávé, ahol majd az új egyházfőt választják meg.

A mandala szó az ősi indiai szanszkrit nyelvből származik. A mandala a világegyetemnek, a hindu és a buddhista vallás isteneinek, esetleg szent állatainak a sajátos módon történő ábrázolása. A mandala szemlélése, de még az elkészítése is meditatív tevékenység – ez utóbbit, kissé leegyszerűsítve, „idegnyugtató felnőtt színezők” formájában a nyugati világ is megismerhette az utóbbi években.

Görgei Artúr születésének 200. és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából az MNB emlékpénzt bocsátott ki, melyen a tábornok hiteles, korabeli ábrázolása látható és  a szabadság harc egyik győztes csatája, a Komáromi csata elevenedik meg.

A hátán gyermekét hordó fiatal indián nőt ábrázoló, sárgaréz Sacagawea-dollár (8,1 g, 26,5 mm) még 2000-ben váltotta le az addigi nikkel 1 dollárost, a női egyenjogúsági harcost ábrázoló Susan B. Anthony-dollárt. Azóta 17 újabb, őslakos témájú „Natív” 1 dolláros látott napvilágot, ami egy érdekes és népszerű kollekció.

A második világháború elmondhatatlan szenvedést hozott Európának. A hat évig tartó világégés több mint negyvenmillió katona és civil életét követelte, közöttük hatmillió zsidóét, kiknek többségét a náci koncentrációs táborokban érte utol a végzete...

A lelkes gyűjtő szabad perceiben gyakran előveszi gyűjteményét, hogy az érméiben gyönyörködjék, sőt kézbe véve azokat, közelről vegye szemügyre vagy éppen lefényképezze őket. Óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan tegye ezt anélkül, hogy kárt tenne gyűjteménye becses darabjaiban?

Mikulás, avagy modernebb nevén a Télapó alakja az ókori Szent Miklós (i. sz. 3. század vége–343) legendájából született, aki a Római Birodalomban, a kis-ázsiai Patara városában látott napvilágot és Myra városának püspöke volt – mindkét település a mai Délnyugat-Törökországban található.

Különleges esemény szemtanúja volt a korabeli magyar főváros 1741. június 25-én:  Mária királynő 1395-ös halála óta újra nőt koronáztak magyar uralkodóvá. Egy mindössze 24 éves Habsburg főhercegnő lett a királynő.

Az arany és ezüst forgalmi pénzek kivezetése után bő száz évvel világszerte reneszánszukat élik az értéktartó arany és ezüst befektetési érmék (angolul „bullion”-ok), különösen a 2008-as gazdasági világválság óta, amikor is sok modern befektetési forma – részvény, alap vagy éppen ingatlan – értéke napok alatt nagyot zuhant.

Kétség nem fér hozzá, hogy Anglia leghíresebb szuperhőse egy képzeletbeli alak, James Bond, a brit titkosszolgálat, az MI6 007-es sorszámot viselő ügynöke. Népszerűsége világszerte a Beatles-ével vetekszik … A Csillagok háborúja-sorozat pedig a filmtörténet legnagyobb rajongói táborát tudhatja magáénak: a legújabb „hívek” iskolás, sőt óvodás korúak, azonban a mozi első rajongói már a nagyszülők sorába léptek…

A világ első műanyaggyűrűs emlékpénzsorozat 2016–2021 között látott napvilágot Németország kibocsátásában „Földünk éghajlati öveit”bemutatva. Az új technológiában rejlő lehetőségek nemzetközi szinten is lenyűgözték a pénzverdei szakma vezetőit. A gyűjtők is hálásan fogadták az új kollekciót, az összes kibocsátás rövid időn belül elfogyott… Azóta újabb kollekció jelent meg a „Társadalom szolgálatában” címmel, az idei legújabb kibocsátás tőlünk most rendelhető! 

Kontinensünk összes futballrajongója izgalommal várja a következő hónapot: június 14. és július 14. között Németországban labdarúgó Eb-t rendeznek. Ebben a harminc napban dől el, melyik ország nemzeti válogatottja lesz Európa-bajnok. Tíz helyszínen, hatalmas modern stadionokban játsszák majd az Eb mérkőzéseit.

Az ezüst Britanniát 1997 óta verik Nagy-Britanniában. Nevét az érméken látható nőalakról, az országot jelképező Britanniáról kapta. Ez Európa egyik legnagyobb példányszámban eladott ezüst befektetőérméje.

Csendes kis falucska Erdélyben, a Kissomlyó és Nagysomlyó-hegy nyergében: Csíksomlyó. 1335-ben még a Sumlov nevet viselte és 1959-re Csíkszereda település részévé vált. Ez a lélegzetelállítóan szép terület mára a zarándokok egyik legkeresettebb helye. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. Ebben az időszakban a miséket a Hármashalom-oltárnál, szabadtéren tartják.

Jövőre, történelmünk leghosszabban regnáló uralkodója születésének 195. évfordulóját fogjuk ünnepelni. Ferenc József 68 évnyi uralkodása új korszakot nyitott a kultúrában, a tudományban és a pénztörténetben is. Korának pénzei az osztrák-magyar közös pénztörténet legszebb érmeinek számítanak. A forgalmi pénzek mellett a királyi udvar előszeretettel adatott ki mindenféle dicső alkalomra készült emlékveretet is.

Népünk megtérése nem annyira a hittérítők meggyőző szavainak, sokkal inkább történelmi kényszerűségnek köszönhető. Ám ahogyan nemzeti vezéreink és hőseink példáján is látszik, később a magyarság valóban a keresztény Európa hithű védelmezőjévé vált.

Húsvét közeledtével, az érmegyűjtők számára talán mi sem időszerűbb, mint Jézus és a pénz viszonyáról írni. Cikkünkben megemlékezünk Krisztus sokat idézett intelméről, amelyet az őt tőrbe csalni készülő farizeusokhoz intézett, s néhány szót ejtünk arról is, vajon milyen pénz lehetett az, amelyet a kezében tartott a Megváltó.

A szabadságharc leverése után Ferenc József egyik első intézkedése a magyar pénzek bevonása volt: a keménykezű fiatal uralkodó ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy önálló államiságunk rövid időszaka Világosnál véget ért. Az érmék rejtegetőire szigorú büntetés várt ugyan, de a nemzeti öntudatnak köszönhetően a forradalom pénzei mégis jelentős mennyiségben fennmaradtak.

Nem sok pénz mondhatja el magáról, hogy fél évezreden át volt forgalomban: az ógörög városállam ezüst tetradrachmáját még az athéniek ellenségei is szívesen használták, sőt utánozták és hamisították is…

X. Frigyest január 14-én koronázták meg, miután édesanyja II. Margit szilveszterkor, 52 év uralkodás után bejelentette, hogy lemond a trónról. A dán monarchia fennállásnak csaknem 900 éve alatt, II. Margit az első uralkodó, aki önként mondott le a trónról.

A befektetőérme olyan nemesfém érme, amelynek nagy példányszáma miatt háttérbe szorul a numizmatikai értéke, az emberek inkább befektetési céllal vásárolják őket. A világ első arany befektetési érméje a dél-afrikai Krugerrand volt, Európa legnépszerűbb befektetési aranya viszont kétség kívül a Bécsi Filharmonikusok.

A zene, a hangszerek, a nagy zeneszerzők mindig is kedvelt témák voltak a világ emlékpénz-kibocsátásában. A Magyar Nemzeti Bank többször is megemlékezett legnagyobb zeneszerzőink évfordulóiról egy-egy emlékérmével. Tőlünk, most megszerezheti az ezüst 5000 forintos emlékpénzeket Kodály Zoltánról és Bartók Béláról.

A „Magyar festészet remekművei” egyedi kollekció elemei, jellemzően a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekművek a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével lettek felhasználva.

1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.

Ausztria nemzeti bankja 2018-ban kezdte el kibocsátani a 3 euró névértékű innovatív emlékpénzeit: a „Színpompás teremtmények” kollekció érméin szereplő állatok megszólalásig élethű színes felfestést kaptak, amelyek ráadásul foszforeszkálnak a sötétben. Németország tavaly indított érmesorozata pedig 5 eurós pénzeken a rovarok világát mutatja be.

Szent István megkoronázásával nemcsak a hatalmának a megerősítése történt, de az addigi fejedelemségből egy elismert, a pápa áldásával létrejött ország – a Magyar Királyság – is megszületett. Államalapító királyunk emlékét számos művészeti alkotás őrzi, ugyanakkor különleges érmekibocsátások is dicsőítik.

A sovereign elnevezésű aranypénz egyidős a Brit Birodalommal: VII. Henrik, a birodalom alapköveit lerakó király verette az elsőket 1489-ben, és a legújabbakon már nem II. Erzsébet portréja, hanem III. Károly, az új király arcképe látható.

Mária Teréziának egyik fiútestvére sem élte meg a felnőttkort, így apja csak rá számíthatott a trónöröklés kérdésében. Más választása nem lévén III. Károly a Pragmatica Sanctio révén tette lehetővé a nőági örökösödést a Habsburg-ház számára. A törvény értelmében Károly halálával elsőszülött leánya, Mária Terézia lett a második nő hazánk történetében, aki a Szent Koronát a maga jogán a fejére helyezhette.

Az ókori világ egyik legnagyobb alakja nem más volt, mint Nagy Sándor, de igazi világhódítóvá akkor vált, amikor a perzsák legyőzése után elhatározta, hogy Indiát is meghódítja. Kr. u. 800-ban I. Károly frank király római császárrá koronáztatta magát, hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort, több európai ország pedig Európa „ősapjaként” tiszteli.

A pápa uralta Vatikán monarchia, a monarchiák pedig, pénzkibocsátási hagyományuk szerint, az uralkodóik arcképét verik a fémpénzekre. 2017-ben az euró forgalmi sorral ezt a hagyományt törte meg Ferenc pápa, a több mint egy és negyed évezredes pápai állam uralkodója.

Hat év háború után, amelyet az utolsó években a háborút eleinte támogató németek már ugyanúgy megszenvedtek, mint az összes többi európai nemzet, 1945 májusában Németország kapitulált. 1945. május 8-án Keitel tábornok Zsukov marsall főhadiszállásán aláírta Németország feltétel nélküli megadását. Ez a nap lett a II. világháború hivatalos vége Európában.

Munkácsy Mihály zseniális alkotásaival, hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Nyomorúságos helyzetből küzdötte fel magát, asztalos inasból lett híres festő. Alkotásai a mai napig ismertek és nemzetközileg elismertek, leghíresebb művei a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás, az Ásító inas. Festményei a Magyar Nemzeti Galériában is kiemelt helyet kapnak.

A világ első modern befektetési érméit a Dél-afrikai Köztársaságban verték. Azóta a befektetési érmék annyira népszerűek lettek, hogy több ország is, a világ minden tájáról, elkezdte verni a saját befektetési ezüstjeit és aranyait.

Horvátország 2011-ben kezdte meg az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat és 2013 júliusától az Európai Unió tagja lett. 2022 decemberében búcsút mondtak nemzeti pénzüknek, a kunának, 2023. januárjától az euró lett a hivatalos fizetőeszközük.

Az Egyesült Államok kormánya nagyszabású, történelmi, környezetvédő és tudományos témájú érmeprogramokkal népszerűsíti a fémpénzhasználatot, mint az USA tagállamokat, a nemzeti parkokat, amerikai újítókat vagy híres amerikai nőket bemutató érmesorok. Ezúttal az amerikai elnökök arcképeit felvonultató 1 dolláros forgalmi érméket mutatjuk be az érmegyűjtőknek.

Az emberi lét egyik legmisztikusabb érzése a szerelem. A legendák szerint maguk a szerelem istenei és istennői is küzdöttek az ebből fakadó viharos érzelmi állapottal. A szerelem istennőiről számos műalkotás készült, történetüket film feldolgozásban is megörökítették…

A szerencse szimbólumai világszerte népszerűek, számos formát ölthetnek, és a legtöbben abban is hisznek, hogy a szerencsét spirituális eszközökkel és rituálékkal is befolyásolni lehet. Íme, egy kis összefoglaló, hogy világszerte „mi hozhatja meg a jószerencsét” az emberek számára…

Legendás uralkodókat, lovagokat és harcosokat már az ókorból is ismerünk. Artúr királyról, a kelta hősről és az általa megalapított kerekasztal-társaságról szóló mondák, sokunkban kedves nosztalgiát idéznek. Gyerekként rajongva hallgattuk a róluk szóló mondákat, az igazság bajnokainak hősies tetteit.

Napóleon-aranyak, amerikai aranysasok, brit sovereign-ek – az aranypénzek gyűjtőinek mindig voltak különösen kedvelt érméi. Ezek közé tartozik a svájci helvécia is. A nőalakot ábrázoló 20 frankos aranypénz máig az európai gyűjtők egyik kedvence, de nagy kibocsátási példányszáma és jó minősége miatt világszerte használják befektetési aranyként is.

Az 1974 óta „játékban” lévő, 20 millió dollár értékű FIFA világbajnoki trófeát a VB nyitó ünnepségeket kivéve, egy svájci, atombiztos-széfben őrzik. Ám nem volt ez mindig így. Az 1966-ban kezdődött kalandos események óta csak a másolatot emelgetheti a győztes csapat.

Jó néhány karácsonyi szokás eredete az ókor homályába vész, a Megváltó születését jelző fényes csillag mibenlétéről pedig már két évezrede vitatkoznak a tudósok. Isteni jel, üstökös, szupernóva? Karácsony ünnepének motívumvilága körül még ma is sok az érdekes rejtély…

Két és félezer éves az a pénzkibocsátási hagyomány, amely szerint monarchiákban az uralkodó arcképe kerül a fémpénzekre. Különleges alkalmakkor azonban olykor megjelenik mellettük a trónörökös, vagy éppen a házastárs arcképe is az érméken. Így a magyarok szeretett királynéjának alakját is megőrizte néhány korabeli fémpénz és érem, amelyek Erzsébet életének nagy fordulópontjairól emlékeznek meg.

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.

A Szent István megkoronázásával létrejött Magyar Királyság néhány évszázad alatt a középkor egyik legerősebb és területileg egyik legnagyobb országává nőtte ki magát. A magyar történelem legfontosabb pillanatait, I. István megkeresztelését és királlyá koronázását, számos művészeti alkotás őrzi. Ugyanakkor államalapító királyunk emlékét különleges kibocsátások is dicsőítik.

A mai norvégek, svédek, dánok, izlandiak, sőt, részben az angolok ősei a 8. és a 11. század között Skandináviában élt germán nép, a vikingek voltak. Meghódították az akkoriban fennálló sok apró angol királyságot, a mai Finnország területét, majd felfedezték Amerikát is!

Bár alig kétszáz éve tudunk az őshüllők egykori létezéséről, máris népszerűbbek a ma élő legtöbb állatfajnál. Ékes példája ennek a számtalan ősállatos befektetési ezüst és emlékpénzveret – amelyek ugyanúgy napvilágot látnak nagy európai országokban, mint távoli, egzotikus kis szigetállamokban –, és persze a „popkultúra” termékei: a filmek, rajzfilmek, képregények, dínós játékok ezrei…

Santiago de Compostela, Spanyolország északnyugati csücskében található, az Atlanti-óceán partján Galícia autonóm közösségének fővárosa. A Szent Jakab-út (El Camino) utolsó állomása ez a páratlan szépségű hely, melynek keletkezését ősi legendák, mítoszok, történelmi és misztikus erők övezik. Santiago de Compostela Európa legjelentősebb zarándokhelyeként ismert. Templomának barokkos tornyai kecsesen és bölcsen nyúlnak az ég felé, óvárosa 1985 óta a világörökség része.

A Biblia még napjainkban, a hollywoodi szuperprodukciókkal megtámogatott „bestsellerek” korában is a világ legnépszerűbb könyve. A keresztény hívők szerint azért, mert Isten vezette a tollát azoknak, akik lejegyezték – de a legkevesebb, amit ezen túl elmondhatunk róla, hogy a nem vallásos emberek számára is bőven tartalmaz páratlanul érdekes és erkölcsi tanulságban bővelkedő történeteket.

Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legnagyobb egyénisége. Személyiségével egy különleges ember lépett be a magyar történelembe, akinek hosszú életét politikai csatározások, dicsőségek, majd elbukás és 43 évi fájó emigráció övezte. Kossuth, a ragyogó szónok, a rendíthetetlen politikus, az első magyar kormány pénzügyminisztere volt, mielőtt 1849-ben az ország kormányzója lett.

Az utóbbi években, az indiai mandalák ábrázolásmódjában jelent meg a fekete kontinens szavannáinak öt híresen veszélyes nagyvadja, továbbá, egy antilop és egy varacskos disznó a közép-afrikai Csád tükörveretű ezüstpénzein. Nemcsak különleges érmeképeik, 999-es tisztaságuk és 1 unciás színsúlyuk, hanem rendkívül alacsony darabszámuk miatt is jóval a névértékük és a nemesfémértékük feletti áron lehet talán megszerezni.

A szerelem kedvelt és örök témája az emberiség romantikusabb felének. A különleges alkalmi érmek és kibocsátások az örök szerelem témájára születtek, az életünk legszebb pillanatait, eseményeit, illetve évfordulóit örökíthetik meg.

1741. szeptember 22-én született a felvidéki Verbón és 1786. május 23-án Madagaszkár szigetén halt meg Benyovszky Móric gróf, akiről egyik életrajzírója találóan jegyezte meg: „Nem lett volna az, aki volt, ha nem képzelte volna, hogy az, aki nem volt.” Születésének 280. és halálának 235. évfordulójára 2000 forintos színesfém és 10000 forintos ezüst emlékpénzt bocsátott ki az MNB.

A szilveszter, Szent Szilveszter pápa ünnepe, akit 314-ben választották a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep sokáig ide-oda tolódott, ünnepelték már december 24-én, de előfordult, hogy vízkeresztkor, illetve a Háromkirályok napján, január 6-án is. Csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült december 31-re.

Ausztrália a világ egyik legjelentősebb nemesfém-kitermelője. Aranybányászatban a második, ezüstbányászatban pedig a negyedik helyet foglalja el a világon. A távoli kontinensen felszínre hozott nemesfémek egy jó része a világ polgárainak széfjeibe és fiókjaiba kerül rudak, lapkák és befektetőérmék formájában.

A Szegedi Tudományegyetem kalandos története 1581-re vezethető vissza, amikor Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem bölcsészeti és hittudományi fakultással rendelkező academiát alapított a jezsuiták kolozsvári kollégiumán belül. A korabeli források szerint a kolozsvári intézmény igen gyorsan nagy tekintélyre tett szert.

Születésének 100. évfordulóján ezüst–színesfém emlékérme párost kapott az egyik leghíresebb magyar komolyzenei előadó, a hányatott sorsú Cziffra György, aki, miután a II. világháború alatt túlélte a szovjet fogolytábort, majd itthon a kommunista munkatábort, 1956-os franciaországi emigrációja után meghódította a világot.

2016-ban láttak napvilágot a brit Királyi Pénzverőben a II. Erzsébet elődeinek címereit és címerállatait bemutató különböző anyagú és méretű „The Queen’s Beasts” kollekciók első veretei. A legnépszerűbbek a 62 gramm színezüstből vert darabok lettek, amelyek az Egyesült Királyság első 2 uncia súlyú befektetési érméi is egyben. A kollekció utolsó verete idén jelent meg, melyen a 10 mitikus lény egyszerre látható. Rendelje meg Ön is webáruházunkból!

A vadászok nagy része mindig is a legelkötelezettebb állatvédők és természetvédők közé tartozott. Hiszen ha nem őriznék féltve azt a kincset, amit a természet és a benne élő prédaállatok jelentenek számukra, éppen hogy szenvedélyesen szeretett hobbijuk kerülne végveszélybe.

Szent István király jobb kézfeje nemzeti és keresztény ereklyénk, amelyet a hitben és nemzeti öntudatban megerősödni kívánók a budapesti Szent István bazilikában láthatnak. Az elmúlt évezredben a Szent Koronáéhoz hasonlóan az ereklye sorsa is kalandos volt – többször is csodával határos módon került vissza a nemzet birtokába.

A máriapócsi görög katolikus templom Magyarország egyik leghíresebb búcsújáróhelye, hírnevét egy több száz éves könnyező Mária ikonnak köszönheti. Máriapócs a világon mindenütt ismert Mária-kegyhely, a Mária kultusz egyik kiváltságos helye, ahova évente akár félmillió zarándok is ellátogat.

Az 1514-es parasztfelkelés körül még fél évezred elteltével is sok a tévhit, mert a lázadó vezér alakjáról mind a nemesi írástudók, mind a marxista történészek a saját szájuk íze szerint emlékeztek meg.

Az orosz történelem egyik legnagyobb alakja I. (Nagy) Péter cár (1682–1725), aki megalapozta Oroszország hatalmas földrajzi kiterjedését és politikai jelentőségét, valamint az ország történetének legnagyobb reformsorozatába kezdett.

Az ’50-es évek közepétől már nagyban zajlott a hidegháború, és ennek folyományaként a szovjet–amerikai űrverseny. Egyelőre az oroszok álltak nyerésre: 1957-ben Föld körüli pályára állították a világ első műholdját, a Szputnyik–1-et, 1959-ben a Lunyik-2 űrszondával kísérleteket végeztek a Hold felszínén, majd 1961-ben Jurij Gagarin volt az első ember aki űrutazást hajtott végre.

Érdekes történelmi tény, hogy az Utolsó vacsora freskó és a Mona Lisa olajkép miatt az itáliai polihisztort a reneszánsz egyik legjelentősebb festőművészeként tartották számon három és fél évszázadon át, pedig a több mint 500 éve elhunyt Leonardót életében inkább hadmérnökként és az építkezéseket és a földművelést megkönnyítő praktikus eszközök feltalálóként alkalmazták mecénásai.

Meghódította fél Európát és naggyá tette Franciaországot; a törvényei, reformjai, melyek jobbá tették alattvalói életét, máig hatnak. Ugyanakkor emberek százezreinek halála szárad a lelkén. Bonaparte Napóleon (1769–1821) minden idők legvitatottabb történelmi személyisége.

A környezetvédelem a világ minden fejlett országában közbeszéd tárgyává vált, azonban sehol sem annyira érzékeny rá az emberek széles tömege, mint Európában. Zöld pártok tucatja vannak jelen kontinensünk országainak parlamentjeiben, sőt, az Európa Parlamentben is. Európa polgárainak érdekeltségét Földünk jövője iránt jól tükrözi a környezetvédelemmel kapcsolatos emlékpénz-kibocsátások garmadája is.

Életének századik évében elhunyt Fülöp edinburghi herceg, II. Erzsébet királynő férje. 74 éven keresztül a királynő „ereje és támasza” volt, viszont állami ügyekbe soha nem avatkozott be. Nem lehetett soha király, mert királyi címet az uralkodóházban a XIX. század óta nem lehet házasság révén elnyerni.

A belföldi forgalmi pénzekhez képest más paraméterekkel, kifejezetten a külkereskedelem, az importcikkek kifizetésének céljából a 17. század elejétől vertek kereskedelmi pénzeket. Bár uralkodói rendelet vagy parlamenti törvény alapján készültek és törvényes fizetőeszköznek számítottak, belföldi elfogadásuk nem volt kötelező, vagy egyenesen törvény tiltotta azt.

Számba venni is nehéz, hogy Kossuth Lajos emlékét az iskola- és utcanevektől kezdve a postabélyegekig hányféle megjelenési forma őrzi. Számunkra azonban a Kossuth-kultusz numizmatikai lenyomata a legérdekesebb: arcképe forgalmi pénzeken, jubileumi forgalmi érméken és emlékpénzen is megjelent.

Ferenc József pénzverését végigkísérték az osztrákkal azonos pénznemben, azonos névértéken, de színtiszta magyar jelképekkel forgalomba került aranypénzek. A továbbiakban a Monarchia magyar vonatkozású aranypénzei kerülnek bemutatásra. Ezek az értékálló történelmi veretek nemzedékek óta a családi vagyont testesítik meg, továbbá a magyar polgárság kedvelt aranytartalékai.

18 évesen osztrák császár, 37 évesen magyar király élete alkonyán egyszerűen csak „Ferencjóska”. Címszavakban így lehetne összefoglalni I. Ferenc József életét, akinek 68 éves uralkodása egyedülálló a magyar történelemben. A jellegzetes bajszával egyfajta divatot teremtő uralkodó pénzei nagy népszerűségnek örvendenek a magyar érmegyűjtők körében.

Ötszázhatvanöt évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én halt meg Hunyadi János, a magyar történelem egyik leghíresebb hadvezére. A rettegett törökverő halálát pestis okozta nem sokkal az után, hogy Nándorfehérvárnál sikerült megállítania II. Mehmed török szultán hódító seregét.

A 11–13. század között zajlott keresztes háborúk ideológiai hátterét a Mohamed próféta örökösei, az arab kalifák által elfoglalt Szentföld, vagyis Jézus születése, élete és halála helyszínének visszaszerzése adta. A valóságban azonban az egyes hadjáratok vezetőit a területszerzés lehetősége, másokat a trónharcok, a kalandvágy vagy a vagyonszerző fosztogatás, de legritkább esetben a tényleges vallási áhítat motiválta.

Újév közeledtével, a világ legnagyobb pénzverői, hagyományosan, már az előző év végén kiadják a kínai holdújév érmekibocsátásaikat, melyekkel az új állatjegyet köszöntik. 2021-ben a kínai horoszkóp szerint ránk köszönt a bivaly éve, mely az asztrológusok szerint, rendet és megnyugvást ígér. A bivaly megbízható, erős, szorgalmas, a kínaiak szerint a 2021-es évre a törvény, a rend és a biztonság uralmát jósolja.

2021 első érmekibocsátásai, az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” című új sorozat első darabjai. A sorozat 10 uralkodóra fókuszál, az előzetes tervek szerint, az MNB kétévente fog kibocsátani ebben a témában új emlékpénzt.

Bécsben, a pénztörténet egyik legrégebbi folyamatosan működő verdéjében készül a világ legnépszerűbb arany befektetési érméje, a Filharmonikusok. A befektetési érmék sorát a Krugerrand nyitotta meg, amelyet a világ egyik legnagyobb aranykitermelő országa, a Dél-afrikai Köztársaság bocsát ki 1967 óta. Sokan kétkedéssel fogadták a hírt, amikor 1989-ben a nemesfémbányákkal nem rendelkező Ausztria arany befektetési érme kibocsátása mellett döntött, ám az idő az Osztrák Pénzverdét igazolta.

A híres brit művészeket, hazájukban, királyoknak kijáró tisztelet övezi. Elton John ötszörös Grammy-díjas és kétszeres Oscar-díjas brit zeneszerző és énekes tiszteletére is emlékérmét adott ki a brit Királyi Pénzverde. A díszcsomagolt érme a Zenei Legendák című kollekció második kibocsátása.

Az USA a nagyon sikeres és népszerű elnöki dollárok sorozata után, új érmeprogramot indított „Amerikai újítók” címmel 1 dolláros érméken. Évente 4 érme jelenik meg, melyeken az USA államok felfedezőinek és újítóinak állítanak emléket. Az utolsó érmét 2023-ban fogják kiadni.

A Magyar Nemzeti Bank 2004 óta bocsát ki időnként egy-egy, a szabványos 50 forintos forgalmi érme műszaki paramétereivel megegyező, ám attól eltérő hátoldali érmeképű, magas verési darabszámú 50 forintos jubileumi forgalmi érmét, amelyek, ahogyan arra az elnevezésük is utal, mindig jelentős évfordulókról vagy fontos jelenkori eseményekről emlékeznek meg.

A pénzek jellegzetessége, hogy híven tükrözik koruk eseményeit és hiedelmeit. Az újkor elején, a pestisjárványok idején egy új érmetípus, a „pestistallér” jelent meg az európai pénzverésben. Ezeket az érméket részben a járványok alatt bocsátották ki, mintegy engesztelésül és könyörgésül az Úrhoz a betegség megállítására, részben pedig hálaadásul, a ragály elmúltával láttak napvilágot.

Gyermekünk vagy unokánk hasznos ajándékot kap tőlünk azzal, ha bevezetjük a numizmatikába. A gyűjtés rendszeretetre szoktatja a gyermeket, fokozza a koncentráló képességét és fejleszti a fantáziáját; de van, aki a játékos tanulást látja a korán elkezdett érmegyűjtés legnagyobb hasznának.

Néhány nappal az után, hogy Németország aláírta a rá nézve végzetesen megterhelő békediktátumot, Ferdinand Foch marsall újságíróknak a következőket nyilatkozta: „Ez nem béke. Ez fegyverszünet húsz évre.” Sajnos neki lett igaza…

Bár fémpénzeket gyűjteni minden különösebb rákészülés nélkül is lehet – sokaknál éppen így, szerelemből, egy-két megkapó veret véletlenszerű megszerzése kapcsán kezdődik ez a nemes hobbi – érdemes már a gyűjteménygyarapítás kezdetétől profi hozzáállást tanúsítanunk, mert így elkerülhető, hogy akaratlanul kárt tegyünk gyűjteményünk becses darabjaiban.

A jubileumi forgalmi érmék kibocsátása az antik korból áthagyományozódott a közép- és újkorra is. A magyar pénztörténetben például alkalmanként az újkortól jelentek meg ilyen veretek. Ezek kibocsátása a modern kor felé haladva egyre átgondoltabb, rendszeresebb volt.

Az Antant-terv szerint Magyarországnak el kellett veszítenie területének kétharmadát és lakosságának kétötödét. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra. Az ország felszabdalása, a bányák, termőföldek és erdők elveszítése felbecsülhetetlen kárt okozott hazánknak.

1919-ben és ’20-ban Párizs környéki kisvárosokban az I. világháború győztes és legyőzött országainak képviselői között megszülettek azok a szerződések, amelyek sajnos nem tartós békét, csak két évtizednyi fegyverszünetet hoztak Európa számára. A békediktátumok nemcsak kontinensünk térképét rajzolták át jelentősen, hanem pénzügyi-numizmatikai korszakváltást is jelentettek.

Idén 100 éve 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában az első világháború lezárásaként azt a békeszerződést, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra.

Ahogyan világszerte nő a numizmatika népszerűsége, úgy nő azoknak a száma is, akik az érmegyűjtők megtévesztésével kívánnak haszonra szert tenni. Az értékes régi pénzek vagy a ritka emlékpénzek hamisítványai azonban néhány alapszabály betartásával felismerhetők, így elkerülhetjük, hogy szép hobbink keserű csalódások forrásává váljék.

A magyar szólás teljesen igaz a pénz esetére: számos példát ismerünk a történelemből, amikor az arra jogosult uralkodó vagy központi bank helyett szükségből más bocsátott ki – külalakjában, anyagában felismerhetően nem hivatalos – pénzt, amely mégis ugyanúgy ellátta feladatát, mint a korábbi törvényes fizetőeszköz.

Ha sorra vesszük a Földön található 118 elemet a periódusos rendszerben, már első nekifutásra nem marad több 6-8 pénzverésre alkalmas elemnél. Közülük is leghasználhatóbbak a nemesfémek és néhány színesfém – ezt pedig már az ókorban is megfigyelték, így az emberiség történetének első pénzeit is ezekből verték.

Tisztelt Ügyfelünk, örömmel tájékoztatjuk, hogy ügyfeleink kérésének és a kialakult járványhelyzetnek megfelelően új csomagküldési módot vezettünk be az eddigi utánvétes kiküldés mellett, az előrefizetési módot.

Tisztelt Ügyfelünk! Ezúton szeretnénk megnyugtatni Önöket, hogy a kialakult járványhelyzet ellenére a Magyar Érmeforgalmazó Kft. továbbra is várja, és fogadja megrendeléseiket, és minden erőnkkel azon fáradozunk, hogy a beérkezett megrendeléseket minél előbb el tudjuk juttatni Önhöz! Természetesen - eleget téve a kormány felhívásának és a társadalmi felelősségünknek - mi is mindent megteszünk, hogy a járvány terjedését minimálisra csökkentsük, lehetőség szerint megállítsuk. Kollégáink nagy része ezért otthonról látja el feladatait, és azok, akik az irodában tartózkodnak szigorúan egymástól elkülönítve, érintkezés nélkül végzik munkájukat.

Miért kezd el valaki régi érméket, modern emlékpénzeket gyűjteni? Erre a kérdésre sokféle válasz létezhet. A történelmi érdeklődés, az antik tárgyak szeretete, az esztétikai élmény, a birtoklásvágy, a szenvedély vagy a számító befektetés. Leginkább mindezek együtt.

A kezdő gyűjtő, ha fokozatosan elmélyed új hobbijában, hamarosan számos kérdést kell, hogy feltegyen magának. Rájön, hogy ha nem specializálódik egy bizonyos gyűjteményi területre, akkor könnyen elveszhet a numizmatika dzsungelében. De mit érdemes gyűjteni, hol és hogyan vásároljunk új gyűjteménydarabokat?

Bárkivel előfordulhat, hogy földmunkavégzés során régi érmékre bukkan, akár hétköznapi kertásás, szántás, faültetés vagy építkezés során (alapásás, útépítés, közműfektetés). A régészeti lelőhelyek nagy része ilyen véletleneknek köszönhetően válik ismertté. Amennyiben ez előfordul a lelet megtalálójának kötelessége, hogy a földmunkát az érintett részeken abba hagyja, az előkerült leleteket biztonságba helyezze és értesítse a területileg illetékes múzeumot.

Az elektronikus kereskedelem felbolygatta a vásárlói szokásokat, a bevásárló-centrumokhoz hasonló változásokat okozva. De nemcsak a fogyasztói szokásrendszer alakult át, hanem egy a vásárlót magas szinten kiszolgáló üzleti kultúra is kialakult. És ma már az érmék világában is érdemes elindulni egy virtuális barangolásra.

Tájékozatlansága miatt nem kevés gyűjtő éveken át fizeti a „tanulópénzt”: a kelleténél drágábban veszi gyűjteményi darabjait, vagy kevesebbet kap értük, mint amennyit lehetséges volna. Bár alapvetően a ritkasága teszi értékessé a gyűjteményi darabot, sok más tényező is szerepet játszik egy gyűjteményi fémpénz árának alakulásában.