A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Menü

Befektetési érmék egykor és ma - Érmegyűjtői kisokos 21. rész

Befektetési érmék egykor és ma - Érmegyűjtői kisokos 21. rész

Az arany és ezüst forgalmi pénzek kivezetése után bő száz évvel világszerte reneszánszukat élik az értéktartó arany és ezüst befektetési érmék (angolul „bullion”-ok), különösen a 2008-as gazdasági világválság óta, amikor is sok modern befektetési forma – részvény, alap vagy éppen ingatlan – értéke napok alatt nagyot zuhant.

Az EU-ban az olyan arany- vagy ezüstpénz számít befektetési érmének, amelyet 1800 után vertek, törvényes fizetőeszköz volt a kibocsátó országban és a tisztasága eléri a 900 ezreléket. Bár nem tartozik a törvényi előírások közé, napjainkra azok a történelmi aranypénzek váltak befektetési érmévé, amelyeket olyan magas – jellemzően több tízmilliós – darabszámban vertek, hogy gyakoriságuk miatt ma sem képviselnek különösebb numizmatikai értéket, vagyis nem sokkal érnek többet a bennük lévő nemesfém áránál. Ilyenek a 19. században is már hatalmas gazdasággal, gyarmatbirodalommal rendelkező országok egykori forgalmi aranypénzei: a brit sovereign-ek, a francia Napóleon-aranyak vagy a svájci Helvéciák. De még az Osztrák–Magyar Monarchia aranyforintjait, sőt a 18-19. századi ezüst Mária Terézia-tallérokat is ezek közé sorolhatjuk – ez utóbbiak például az Arab-félszigeten és Középkelet-Afrikában (!) egészen a II. világháborúig betöltötték a kereskedelmi és a befektetési érme szerepét.

Az „1 unciások”, a legnépszerűbb befektetési érmék

Napjainkban persze népszerűbbek és nagyobb forgalmúak a modern befektetési érmék. Akárcsak történelmi elődjeik, ezek is névértékkel ellátott törvényes fizetőeszközök, ám pl. a Londoni Bullionpiacon csak olyan érmékkel lehet kereskedni, amelyek elérik a 995 ezrelékes arany- vagy a 999 ezrelékes ezüsttisztaságot. Az 1 unciás érmék a legnépszerűbbek, bár ennél kisebb és nagyobb súlyban is készülnek. Ma már sok, fejlett arany- és ezüstbányászattal rendelkező országban vernek milliószámra a fenti feltételeknek megfelelő befektetési érméket, néhány helyen, pl. Kanadában pedig platinából és palládiumból is verik őket. Legismertebb bullionok a Dél-afrikai Köztársaság 1967 óta forgalomban lévő Krugerrandja, a kínai Aranypanda (1982), az amerikai Aranysas (1986), az ausztrál Kenguru (1989) vagy a szomáliai Elefánt (2004). Bár nem tartozik a nagy nemesfémkitermelő országok közé, mégis meglepő sikertörténetet ért el Ausztria az 1989 óta (részben import) aranyból és ezüstből vert Filharmonikusaival, amelyek napjainkban Európa legnépszerűbb befektetési érméinek számítanak.

Egy kis ezüsttörténet

Az ezüst szép és könnyen formázható fém, ezért már az antik kultúrákban is szívesen használták ékszerek, pénzek és eszközök készítésére. Mivel a fémek közül az ezüst veri vissza legjobban a fényt, még tükrök is készültek belőle. Sőt, más fémekhez képest van egy különleges tulajdonsága: bár az emberre nem ártalmas, a baktériumok, gombák számára – amelyek az élelmiszerek romlását is okozzák – rendkívül mérgező. Már az ókorban észrevették, hogy a bor, tej és más élelmiszerek ezüstedényekben tovább elállnak, így kedveltté váltak a konyhai ezüsttárgyak. Könnyű megmunkálhatósága és szépsége ugyanakkor megmozgatta az ötvösök fantáziáját, így művészi értékű eszközök kerültek ki a kezeik alól.

„A fehér arany” – avagy az ezüst értéke

Az ezüst, az aranyéhoz nagyon hasonló tulajdonságai miatt – szinte csak színében és nagyobb gyakoriságában különbözik tőle – az első fáraók korában (i. e. 4000 körül) még egyenértékű volt az arannyal, és úgy is nevezték: „fehér arany”. Később nyilvánvalóvá vált, hogy az arany ritkább, így a középkorban 1 kg arany már 13 kg ezüstöt ért, a 19. század végére 1:28-hoz lett az arány az arany javára, 1939-ben pedig 1:77-hez. Napjainkra azonban visszamérséklődött, de az elmúlt években az ezüstár újra emelkedésbe kezdett: 2005 óta 8-ról akár 47 dollár/uncia fölé is emelkedett! Ez többek között annak tudható be, hogy ma már az ezüsttartalékok is világszerte fogynak. Ugyanakkor az ipar hatalmas ezüstfelvevővé vált, hisz ez a legjobb áramvezető az összes fém között, civilizációnk pedig elképzelhetetlen elektronika nélkül. Végül a 2008-ban kitört gazdasági világválság hatására emberek milliói kezdték a nemesfémeket egyedüli biztos befektetésnek tekinteni. Közöttük az ezüst kitűnő helyet foglal el, hisz nemesfém társainál olcsóbb, ugyanakkor értéknövekedése az idők végezetéig fog tartani.

Veszélyeztetett állatok és mondák szereplői

Népszerű és különleges arany és ezüst befektetési érméket Érmebörze katalógusainkból is rendelhet. Az augusztusi és szeptemberi katalógusokból több afrikai befektetői érme rendelhető, ilyen az 1/10-s unciás színarany Elefánt (B-202408111), melyet a nemes bajor állami pénzverde készít Szomália megbízásából. Az 1 unciás színezüst befektetői érmékből a ruandai leopárd (B-202408023) és a gorillák (B-202409033), Kongó kibocsátásában a Jurassic Park egyik dinoszaurusza (B-202408014) és a vándorsólyom (B-202409024).

III. Károly brit király portréjával is megjelent több kibocsátás, a legújabb ausztrál színezüst koala (B-202408035) vagy egy 10 uncia súlyú színezüst érme a skót címer unikornisával (B-202408121). Továbbá, válogathat befektetői ezüst rúd és színezüst érmék közül (B-202409011 és B-20240912) különböző mítoszok és legendák szereplőivel, ilyen például Una és az oroszlán (B-202409013), ami egy 10 unciás befektetői ezüst rúd díszítő motívuma is (B-202409121).

Tartalomhoz tartozó címkék: Az Ön hobbija Fókuszban Numizmatika

Keresés