A weboldalon cookie-kat(sütiket) használunk, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.

Menü

Trianon 100 - I. rész: A gyászkeretes béke

Trianon 100 - I. rész: A gyászkeretes béke

Idén 100 éve 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában az első világháború lezárásaként azt a békeszerződést, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra.

Erőszakos diktátum

A trianoni béke egy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása,  önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg. Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan elnyomásban részesült, mint amivel a győztesek a magyarokat vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. Az igazságtalan béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen megszabta azokat a kényszerpályákat melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott.

Hol is van „Trianon”?

Az idő múlásával egyre több félreértés alakul ki az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel kapcsolatban. Németországgal a béketárgyalásokat Franciaország királyi székhelyén, több évszázados de facto fővárosában, Versailles városkában kezdték meg 1919 januárjában. Versailles Párizstól 20 km-re fekszik délnyugatra, itt található a francia királyi lakhely, a Versailles-i kastély, valamint több kisebb palota, amelyeknek szintén jutott történelmi szerep. Az Antant hatalmak és Németország között 1919. június 28-án a Versailles-i kastélyban aláírt szerződést nevezik ma a történészek a versailles-i békeszerződésnek, míg az 1920. június 4-én a Versailles városkában található Nagy-Trianon kastélyban („Le Grand Trianon”) az Antant és Magyarország között aláírt okmányt a trianoni békeszerződésként ismeri az utókor.

Tartalomhoz tartozó címkék: Fókuszban Történelem

Keresés