Blog
Trianon 100 - III. rész: „Megbünhödte már e nép a multat és jövendőt!”
Az Antant-terv szerint Magyarországnak el kellett veszítenie területének kétharmadát és lakosságának kétötödét. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra. Az ország felszabdalása, a bányák, termőföldek és erdők elveszítése felbecsülhetetlen kárt okozott hazánknak.
Trianon 100 - II. rész: A béketárgyalásokon résztvevő országok
1919-ben és ’20-ban Párizs környéki kisvárosokban az I. világháború győztes és legyőzött országainak képviselői között megszülettek azok a szerződések, amelyek sajnos nem tartós békét, csak két évtizednyi fegyverszünetet hoztak Európa számára. A békediktátumok nemcsak kontinensünk térképét rajzolták át jelentősen, hanem pénzügyi-numizmatikai korszakváltást is jelentettek.
Trianon 100 - I. rész: A gyászkeretes béke
Idén 100 éve 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában az első világháború lezárásaként azt a békeszerződést, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A Felvidék elszakításával 1,1 millió, Erdély elszakításával 1,7 millió, a Délvidék elszakításával pedig 600 ezer magyar került kisebbségi sorba, a határon túlra.
A hamisítványok felismeréséről - Érmegyűjtői kisokos 11. rész
Ahogyan világszerte nő a numizmatika népszerűsége, úgy nő azoknak a száma is, akik az érmegyűjtők megtévesztésével kívánnak haszonra szert tenni. Az értékes régi pénzek vagy a ritka emlékpénzek hamisítványai azonban néhány alapszabály betartásával felismerhetők, így elkerülhetjük, hogy szép hobbink keserű csalódások forrásává váljék.
„A szükség nagy úr”, avagy bármi lehet pénz - Érmegyűjtői kisokos 10. rész
A magyar szólás teljesen igaz a pénz esetére: számos példát ismerünk a történelemből, amikor az arra jogosult uralkodó vagy központi bank helyett szükségből más bocsátott ki – külalakjában, anyagában felismerhetően nem hivatalos – pénzt, amely mégis ugyanúgy ellátta feladatát, mint a korábbi törvényes fizetőeszköz.
Miért aranyból, ezüstből, rézből verik a pénzeket? - Érmegyűjtői kisokos 9. rész
Ha sorra vesszük a Földön található 118 elemet a periódusos rendszerben, már első nekifutásra nem marad több 6-8 pénzverésre alkalmas elemnél. Közülük is leghasználhatóbbak a nemesfémek és néhány színesfém – ezt pedig már az ókorban is megfigyelték, így az emberiség történetének első pénzeit is ezekből verték.