Fókuszban
1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.
Ausztria nemzeti bankja 2018-ban kezdte el kibocsátani a 3 euró névértékű innovatív emlékpénzeit: a „Színpompás teremtmények” kollekció érméin szereplő állatok megszólalásig élethű színes felfestést kaptak, amelyek ráadásul foszforeszkálnak a sötétben. Németország tavaly indított érmesorozata pedig 5 eurós pénzeken a rovarok világát mutatja be.
Szent István megkoronázásával nemcsak a hatalmának a megerősítése történt, de az addigi fejedelemségből egy elismert, a pápa áldásával létrejött ország – a Magyar Királyság – is megszületett. Államalapító királyunk emlékét számos művészeti alkotás őrzi, ugyanakkor különleges érmekibocsátások is dicsőítik.
A sovereign elnevezésű aranypénz egyidős a Brit Birodalommal: VII. Henrik, a birodalom alapköveit lerakó király verette az elsőket 1489-ben, és a legújabbakon már nem II. Erzsébet portréja, hanem III. Károly, az új király arcképe látható.
Mária Teréziának egyik fiútestvére sem élte meg a felnőttkort, így apja csak rá számíthatott a trónöröklés kérdésében. Más választása nem lévén III. Károly a Pragmatica Sanctio révén tette lehetővé a nőági örökösödést a Habsburg-ház számára. A törvény értelmében Károly halálával elsőszülött leánya, Mária Terézia lett a második nő hazánk történetében, aki a Szent Koronát a maga jogán a fejére helyezhette.
Az ókori világ egyik legnagyobb alakja nem más volt, mint Nagy Sándor, de igazi világhódítóvá akkor vált, amikor a perzsák legyőzése után elhatározta, hogy Indiát is meghódítja. Kr. u. 800-ban I. Károly frank király római császárrá koronáztatta magát, hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort, több európai ország pedig Európa „ősapjaként” tiszteli.
A pápa uralta Vatikán monarchia, a monarchiák pedig, pénzkibocsátási hagyományuk szerint, az uralkodóik arcképét verik a fémpénzekre. 2017-ben az euró forgalmi sorral ezt a hagyományt törte meg Ferenc pápa, a több mint egy és negyed évezredes pápai állam uralkodója.
Hat év háború után, amelyet az utolsó években a háborút eleinte támogató németek már ugyanúgy megszenvedtek, mint az összes többi európai nemzet, 1945 májusában Németország kapitulált. 1945. május 8-án Keitel tábornok Zsukov marsall főhadiszállásán aláírta Németország feltétel nélküli megadását. Ez a nap lett a II. világháború hivatalos vége Európában.
Munkácsy Mihály zseniális alkotásaival, hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Nyomorúságos helyzetből küzdötte fel magát, asztalos inasból lett híres festő. Alkotásai a mai napig ismertek és nemzetközileg elismertek, leghíresebb művei a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás, az Ásító inas. Festményei a Magyar Nemzeti Galériában is kiemelt helyet kapnak.
A világ első modern befektetési érméit a Dél-afrikai Köztársaságban verték. Azóta a befektetési érmék annyira népszerűek lettek, hogy több ország is, a világ minden tájáról, elkezdte verni a saját befektetési ezüstjeit és aranyait.