Fókuszban

Legendás uralkodókat, lovagokat és harcosokat már az ókorból is ismerünk. Artúr királyról, a kelta hősről és az általa megalapított kerekasztal-társaságról szóló mondák, sokunkban kedves nosztalgiát idéznek. Gyerekként rajongva hallgattuk a róluk szóló mondákat, az igazság bajnokainak hősies tetteit.

Napóleon-aranyak, amerikai aranysasok, brit sovereign-ek – az aranypénzek gyűjtőinek mindig voltak különösen kedvelt érméi. Ezek közé tartozik a svájci helvécia is. A nőalakot ábrázoló 20 frankos aranypénz máig az európai gyűjtők egyik kedvence, de nagy kibocsátási példányszáma és jó minősége miatt világszerte használják befektetési aranyként is.

Az 1974 óta „játékban” lévő, 20 millió dollár értékű FIFA világbajnoki trófeát a VB nyitó ünnepségeket kivéve, egy svájci, atombiztos-széfben őrzik. Ám nem volt ez mindig így. Az 1966-ban kezdődött kalandos események óta csak a másolatot emelgetheti a győztes csapat.

Jó néhány karácsonyi szokás eredete az ókor homályába vész, a Megváltó születését jelző fényes csillag mibenlétéről pedig már két évezrede vitatkoznak a tudósok. Isteni jel, üstökös, szupernóva? Karácsony ünnepének motívumvilága körül még ma is sok az érdekes rejtély…

Két és félezer éves az a pénzkibocsátási hagyomány, amely szerint monarchiákban az uralkodó arcképe kerül a fémpénzekre. Különleges alkalmakkor azonban olykor megjelenik mellettük a trónörökös, vagy éppen a házastárs arcképe is az érméken. Így a magyarok szeretett királynéjának alakját is megőrizte néhány korabeli fémpénz és érem, amelyek Erzsébet életének nagy fordulópontjairól emlékeznek meg.

V. István dédunokája, az ősei földjére Nápolyból érkező és az évtizednyi trónharcokból győztesen kikerülő Károly Róbert verette először Európa egyik legnépszerűbb és leghosszabb időn át használt pénzét, az aranyforintokat.

A Szent István megkoronázásával létrejött Magyar Királyság néhány évszázad alatt a középkor egyik legerősebb és területileg egyik legnagyobb országává nőtte ki magát. A magyar történelem legfontosabb pillanatait, I. István megkeresztelését és királlyá koronázását, számos művészeti alkotás őrzi. Ugyanakkor államalapító királyunk emlékét különleges kibocsátások is dicsőítik.

A mai norvégek, svédek, dánok, izlandiak, sőt, részben az angolok ősei a 8. és a 11. század között Skandináviában élt germán nép, a vikingek voltak. Meghódították az akkoriban fennálló sok apró angol királyságot, a mai Finnország területét, majd felfedezték Amerikát is!

Bár alig kétszáz éve tudunk az őshüllők egykori létezéséről, máris népszerűbbek a ma élő legtöbb állatfajnál. Ékes példája ennek a számtalan ősállatos befektetési ezüst és emlékpénzveret – amelyek ugyanúgy napvilágot látnak nagy európai országokban, mint távoli, egzotikus kis szigetállamokban –, és persze a „popkultúra” termékei: a filmek, rajzfilmek, képregények, dínós játékok ezrei…

1947 júliusában, Új-Mexikó Roswell nevű kisvárosának területén történt a legismertebb ufó észlelés, mely a „Roswelli ufószerencsétlenség”-ként vonult a köztudatba. A szkeptikus feltételezések szerint meteorológiai ballon zuhant a földre, míg mások úgy gondolják, egy „Szürke” űrlény csapódott a bolygónkra járművével.