Történelem

A szabadságharc leverése után Ferenc József egyik első intézkedése a magyar pénzek bevonása volt: a keménykezű fiatal uralkodó ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy önálló államiságunk rövid időszaka Világosnál véget ért. Az érmék rejtegetőire szigorú büntetés várt ugyan, de a nemzeti öntudatnak köszönhetően a forradalom pénzei mégis jelentős mennyiségben fennmaradtak.

Nem sok pénz mondhatja el magáról, hogy fél évezreden át volt forgalomban: az ógörög városállam ezüst tetradrachmáját még az athéniek ellenségei is szívesen használták, sőt utánozták és hamisították is…

X. Frigyest január 14-én koronázták meg, miután édesanyja II. Margit szilveszterkor, 52 év uralkodás után bejelentette, hogy lemond a trónról. A dán monarchia fennállásnak csaknem 900 éve alatt, II. Margit az első uralkodó, aki önként mondott le a trónról.

A „Magyar festészet remekművei” egyedi kollekció elemei, jellemzően a 19. század derekán alkotott romantikus művészeink hazafias festészetén keresztül életre kelti történelmünk legmegrendítőbb pillanatait. Az érmeken látható remekművek a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum engedélyével lettek felhasználva.

1848 tavaszán a forradalom szele söpört végig Európán. Magyarország népe is felkelt az osztrák elnyomás ellen, a magyar seregeket csak az orosz birodalom mérhetetlen túlereje győzhette le. Az osztrák udvar behódolást követelt, bosszújának eszközéül pedig a bresciai hiénát, Haynau táborszernagyot választotta.

Szent István megkoronázásával nemcsak a hatalmának a megerősítése történt, de az addigi fejedelemségből egy elismert, a pápa áldásával létrejött ország – a Magyar Királyság – is megszületett. Államalapító királyunk emlékét számos művészeti alkotás őrzi, ugyanakkor különleges érmekibocsátások is dicsőítik.

A sovereign elnevezésű aranypénz egyidős a Brit Birodalommal: VII. Henrik, a birodalom alapköveit lerakó király verette az elsőket 1489-ben, és a legújabbakon már nem II. Erzsébet portréja, hanem III. Károly, az új király arcképe látható.

Mária Teréziának egyik fiútestvére sem élte meg a felnőttkort, így apja csak rá számíthatott a trónöröklés kérdésében. Más választása nem lévén III. Károly a Pragmatica Sanctio révén tette lehetővé a nőági örökösödést a Habsburg-ház számára. A törvény értelmében Károly halálával elsőszülött leánya, Mária Terézia lett a második nő hazánk történetében, aki a Szent Koronát a maga jogán a fejére helyezhette.

Az ókori világ egyik legnagyobb alakja nem más volt, mint Nagy Sándor, de igazi világhódítóvá akkor vált, amikor a perzsák legyőzése után elhatározta, hogy Indiát is meghódítja. Kr. u. 800-ban I. Károly frank király római császárrá koronáztatta magát, hódításai és reformjai indították el Nyugat-Európa igazi történelmét és a középkort, több európai ország pedig Európa „ősapjaként” tiszteli.

A pápa uralta Vatikán monarchia, a monarchiák pedig, pénzkibocsátási hagyományuk szerint, az uralkodóik arcképét verik a fémpénzekre. 2017-ben az euró forgalmi sorral ezt a hagyományt törte meg Ferenc pápa, a több mint egy és negyed évezredes pápai állam uralkodója.